Szinterezés

Az elektrosztatikus porfestés, ismertebb nevén a szinterezés,  tulajdonképpen a rílzán technológia továbbfejlesztése. Ezt a technológiát azért találták ki, hogy a bevonat tartósabb legyen, és a technológiája környezetbarátabb,mint az oldószeres festés. A rilzánozás abban különbözik a szinterezés tecnikától, hogy ebben az esetben egy mártásos eljárással, a munkadarabot 180 Celsius-fokra felmelegítik és belemártják egy kádba , ahol műanyaga alapú festéket lebegtetnek. A munkadarabra, mivel meleg, ez a festékpor rátapad. Ennek a technológiának az alapanyaga a polyetilén műanyag, és nagyon vastag réteget lehet a felületre felvinni. Ezt napjainkban is alkalmazzák, olyan helyen ahol sokan megfogják a festett árút, mint például a busz kapaszkodók.

Ez a nagy rétegvastagság viszont sok helyen nem előny, hanem hátrány. Ezért kitalálták, hogy elektrosztatikusan feltöltik a műanyagot, ebben az esetben már polieszter, vagy epoxi-polieszter, a munkadarabot "letestelik" és tulajdonképpen magához vonzza a fém a műanyagot. Az elektroszatikus porszórás technikával már szabályozható a rétegvastagság., és a technológia is jóval olcsóbb.

Szinterezés során a testek elektromos állapotát valamilyen közvetlenül nem érzékelhető "anyag" hozza létre, amelyet elektromos töltésnek nevezünk. Valójában azonban nem létezik önálló elektromos töltés, hanem az mindig az anyag elválaszthatatlan tulajdonsága. A töltéssel rendelkező anyagot nevezzük töltéshordozónak. A kísérletek szerint kétféle elektromos töltés van, az egyiket nevezzük pozitívnak, a másikat pedig negatívnak. Azt is megállapíthatjuk, hogy az azonos nem? töltések taszítják, míg az ellentétes előjelű töltések vonzzák egymást.

Azokat az anyagokat, amelyeknek határolófelületén belül a töltések tetszőőeges mértékben elmozdulhatnak, vezetőknek nevezzük. A szigetelő anyagokban azonban a töltések csak kicsiny, molekuláris méretekben képesek elmozdulni, ezért egy külső, elektromos állapotban lévő test hatására a pozitív és a negatív töltések súlypontja eltolódik, elektromos dipólusok jönnek létre, aminek következtében maga a test is egy nagyméretű elektromos dipólussá válik.

Az elektromosan feltöltött testek között tehát erőhatás tapasztalható anélkül, hogy azok egymással közvetlenül érintkeznének, illetve hogy közöttük bármilyen ezen erőhatást közvetítő közeg lenne jelen. Ennek szemléletes magyarázatát elsőként Faraday fogalmazta meg, mely szerint az elektromos állapotban lévő test maga körül elektromos mezőt, vagy más néven erőteret hoz létre, amely a benne lévő elektromosan töltött testekre erőt fejt ki.

Szinterezés során a pornak töltést adunk, a munkadarabot letesteljük. A fém tulajdonképpen magához vonzza a festékport. Ami nem tapad fel a felületre azt általában egy elszívó berendezéssel szívják el, amit ciklonnak neveznek. Faraday törvénye értelmében a szerkezetek sarkaiban a töltés ellenkező polaritásúvá válik. Ezeket a sarkokat nagyon nehéz megfesteni. Ezeket általában kis főlevegővel lehet megfújni.

A szinterezés technológia során a fémanyagot zsírtalanítjuk, majd a finom műanyag festékport (RAL - színskála szerint) egy speciális porfeszóró pisztollyal ráfújják az anyagra. A porfesték gyártása során különböző adalékokat tesznek a m?anyag porba, ezért az statikusan feltölthető lesz. Így a szinterezés során töltés különbség alakul ki, ami azt eredményezi, hogy a fémanyagra rátapad a festékpor. A lefújt anyagot a kemencébe tolva a meleg hatására térhálósodik a porfesték. A megfelelő idő függ az anyag vastagságától, valamint a kemencében lévő mennyiségtől. A szinterezés hőmérséklete 160-200 C fok körül szokott lenni, ennyi hőmérséklet kell ahhoz, hogy a porfesték "beégjen" a fémanyagra.

Az elkészült m?anyag bevonat kihűlés után azonnal használható, egyéb utókezelést nem igényel. A szinterezés főleg fémtömegcikkek esetén rendkívül hatékony, nagyságrendekkel nagyobb mennyiséget lehet ezzel a módszerrel lekezelni adott idő alatt. Az oldószeres festéssel, ha azt szakszer?en szeretnénk elvégezni, akkor jóval több idő, és energia volna. A szinterezés gyakorlatilag teljesen kiszorította a hagyományos eljárásokat, a technológia folyamatosan fejlődik, így a porfestés által készült tárgyak egyre jobb, és tartósabb bevonatot kapnak.

Az utóbbi néhány évben ugrásszerű igény mutatkozott a szinterezés iránt, nagyon sok partnerünk főleg üzleti jellegű fémterméket gyártanak, amik szinte követelik maguknak a legkorszerűbb technológiai megoldásokat, hiszen jelentős részük üzletekbe, plázákba, hivatalokba kerül. Jelentős részben ipari villamos berendezések szekrényeit szinterezzük, de sok kis cég számára készítünk egyedi lámpatesteket, légtecnikai eszközöket, korlátokat, kapaszkodókat, üzleti berendezéseket.

Mivel a gyártás utolsó fázisa a szinterezés, a mi munkánkon múlik szinte a legtöbb. Műhelyünkben folyamatosan fejlesztjük a technológiát, a zsírtalanítás, foszfátozás korszerű vegyi folyamatokkal biztosítja a szinterezés tökéletességét. A gyártás utolsó fázisában mi adjuk meg tulajdonképpen az anyag végső szépségét, így rajtunk sok múlik, s javításra nincs lehetőség. Folyamatosan ellenőrizzük a minőséget, rugalmasan alkalmazkodunk a megrendelőinkhez, ezért ügyfeleink száma folyamatosan bővül.